Remélem, tetszik a világ szerte ismert Alkonyat- trilógi folytatása. Én írtam, Bella szemszögéből. Szavazz,olvass érezd jól magad :)

2013. október 30., szerda

4. Rész: Az árnyalak 

Reggel 8 óra.Cullen család házában vagyunk. Emett őrködik és azt figyeli, nem-e jelenik meg újra az alak. Renesmee Rosalie-val rajzol. Alice Jasperrel a kanapén ül és beszélgetnek....igazából csak néha-néha egyikük megszólal, és ennyi. Esme Renesmee-nek reggelit készít, palacsintát. Carlisle az újságot olvassa, de látszik, hogy fel-fel néz és az ablakon át figyeli az erdőt. Edward pedig mellettem ül, fogja a kezem, és Renesmeet nézi aki épp egy Halloween-i tököt rajzol. Nagy a feszültség. Mindenki a tegnapi jeleneten töpreng. Senki sem tudja, ki lehetett az az alak...
*Csöngettek*. Mindenki mintha szív rohamot kapott volna. Nem tudtuk ki az.. Talán az az alak..? Carlisle Emettel ment ajtót nyitni. Mi fent voltunk és hallgattuk, nincs-e dulakodás vagy valami.. Nem hallatszott semmi. Majd hallottuk, ahogy feljönnek a lépcsőn, és megtekintettük Jacob-ot. Mindenki úgy megkönnyebbült. Pedig számíthattunk volna rá, hisz mi szóltunk neki, hogy egy alak figyeli a Cullen- család minden mozzanatát.
- Sziasztok! - mondta. Szinte senkinek nem jött hang a torkán. Visszajött az az állapot mint ami, a csöngetés elött volt. Mikor mindenki csöndben volt, csak a színes ceruzák hangja hallatszott, mikor színezett Nessi és a Palacsinta sercegése, mikor beleöntötte Esme a forró serpenyőbe.
- Örülök, hogy itt vagy! - törte meg a csendet Renesmee.
- Én meg annak örülök, hogy nincs semmi bajod... Neked meg a többieknek. - mondta Jacob majd elült Nessi mellé a földre, és nézte mit rajzol.
- Ez egy Halloween-i tök..? - kérdezte Jacob a rajzot fürkészve.
- Igen.. tetszik...? - kérdezte félének Nessi.
- Igen nagyon!- mondta Jace habozás nélkül. 
- Tényleg..? De örülök! - lelkendezett Renesmee - Csak nem tudom most mit rajzoljak..
-Halloween-it akarsz? - kérdezte Jacob.
-Hát... igen... - gondolkozott Nessi - megvan! Lerajzollak farkas ként!
-Tényleg? - lepődött meg Jacob.
- Igen! De ne nézd! Azt akarom ,hogy meglepetés legyen! - mondta majd neki is kezdett a rajznak. Jacob, Leült az asztalhoz, ugyan is kész volt a palacsinta. Nessi gyors húzott még pár csíkot a rajzában, majd leült Jace-kel szemben, és elkezdett enni egy kakaós palacsintát. És ezután újra csönd jött. 
-Ki kéne deríteni, ki figyel minket, és mit akar tőlünk. - szólalt meg Edward.
-És mi van, ha nem is az egész Cullen családra fáj a foga. Lehet, hogy csak Alice-re. Vagy Renesmee-re. Vagy rád. - mondta Jasper.
-Jasper-nek igaza van. - mondta Carlisle. - Nem tudhatjuk, kit akar és miért. 
- És ha csak simán figyel minket? - vetettem fel.
- És miért figyelne minket csak úgy bárki is..? - Kérdezte Alice.
-Hát... - gondolkoztam.. - mi van akkor, ha a Volturi figyeltet meg minket... Hisz.. hisz legutobb nem tudott győzelmet aratni felettünk. 
-Ilyenekbe ne is gondoljunk bele! - mondta Edward. - lehet, hogy nem is akar semmi komolyat! Lehet, hogy csak erre tévedt vagy valami... - a végén már úgy mondta mintha már ő sem hinné el azt amit mond.
-Én nem hiszem. - mondtam majd felálltam, és elindultam a terasz felé mikor megláttam... egy fekete csuklyás... árny alakot.
-OTT VAN!! - kiáltottam majd leugrottam a teraszról és utána iramodtam. Egy vámpír lehetett mert iszonyúan gyors volt. A többieknek semmi esélyük nem volt, mert csak késöbb indultak mint én. Én rajtam múlt minden." El kellett  kapnom és le kell zárnom az ügyet."  - Gondoltam. Futottam, de hiába túl gyors volt. De látszott rajta, hogy már ő is lassúl. Egyszer csak eltűnt egy bokor mögött. Én bevetettem magam a bokorba. De amint átértem nem láttam sehol. egyszer csak valami rám esett a fáról, és a nyakamat fogta. Majd a fejem, és azt hittem itt a vég.. Mindennek vége. Aztán hirtelen valami lerántotta rólam. Én leestem a földre. Mikor felnéztem láttam, hogy Edward viaskodik, vele. Akartam segíteni menni, mikor sikítást hallottunk. Nem tudtuk mi volt, az egy pillanatra figyeltünk, csak, de az épp elég volt arra, hogy a csuklyás ember meglógjon előlünk. Gyors visszafutottunk, megnézni mi volt a sikítás, mikor láttuk, hogy Renesmee sír. 
-Mi történt? - kérdeztem.
-Épp futottam, segíteni akartam mikor.. mikor elestem.. és nézd: - majd rámuatott a kezére amiből folyt a fér. Elvághatta valami a kezét.
- Semmi  baj Carlisle meggyógyít. - mondtam majd felvettem és vissza vittem a Cullen házba. 
 A többiek csak ránk néztek, és tudták nem jártunk sikerrel...Carlisle végül is bekötötte Renesmee kezét, ami mire visszaértünk, már nem vérzett. A Cullen házban fogunk éjszakázni. Minden órában váltunk, hogy ki őrködik és hol. Reméljük nem lesz baj...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése